Szakdoga helyzetjelentés

Igen, alakulok a diplomadolgozattal is, íme:

(bár a kedves anyukám állandóan azzal stresszel, hogy már 3 hete egy sort sem haladtam, de ez nem igaz, mert a hétvégén + ma összesen 3,5 oldalt írtam. és már tovább haladtam a bevezetésen....)

It is official...

Az államvizsgám időpontja: 2007. február 7, csütörtök, reggel 8 óra. Én vagyok a legeslegeslegeslegeslegelső.

(kellett írni óhajokat, én meg írtam a csajnak, hogy hát abszolút rugalmas vagyok, és ha kell, reggel is tudok menni, amikorra a vidékiek nem érnek fel, de azért ezt nem akartam....)

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

prospektust csinálunk

ugye az úgy volt, hogy lesz majd nekünk szép final completion ceremony nevű ünnepségünk. amire legyártatunk 200 db ajándékot (fa keretben ezüstözött bronz nyuszi ül, i.sz. 2. századból), meghívunk 200 embert, meg lesz karácsonyi lapunk is, amit hozzácsapunk a rendezvényszervező által leszervezendőkhöz, meg lesz prospektusunk, amit szintén az ünnepségen osztunk ki, és akkor minden szép és jó lesz. a gond egyedül az volt, hogy az ünnepséget előre kellett hozni dec. 15-ről 13-ra, mert a felügyelőbizottság elnöke (főmufti) nem ért rá 15-én. szóval mindent előrehoztunk, a prosi gyártatási idejét, meg a nyúlgyártókat is befenyítettük egy extra-durva kötbérrel arra az esetre, ha nem készülnek el időben.
erre egy több mint fél éve zajló egyeztetőbizottságos móka lezárult múlt csütörtökön, aminek az eredménye az, hogy egy csomó napot kaptunk + egy nagyon nagy csomó pénzt. vagyis nem késtünk az autópályával, még akkor sem, ha ténylegesen késtünk. csak a késés nem a mi hibánk. lényeg a lényeg, hogy a barátaink a minisztériumban most nem szeretnek minket. ergo nem jöttek volna el a bulira, és az összes kapcsolt szerv sem. szóval lett volna egy magán-bulink az építőkkel meg a mérnök cégekkel.
szóval buli sztornó. persze én voltam az, akinek a lefújás tényét (az igazi ok megnevezése nélkül, mivel az egyelőre nem publikus) közölni kellett a rendezvényszervezővel, aki már egy hete ezen dolgozott. de ez még csak a kisebbik gond.
a nagyobbik az a rohadt prospektus. összesen 28+4 oldalról beszélünk, amin a teljes szöveg mennyisége 5 a/4-es oldalnyi (illetve 2*5, mert van angol meg magyar szöveg is). most ugyanis mindenki kitalálta, hogy állatira ráérünk, és megy a szőrszálhasogatás, meg az egymásnak ellentmondás, meg a kommentolt word doksi újrakommentolása, és a hasonlók. meg az 5 verzióval ezelőtti verzió kommentolása, és akkor csodálkoznak, hogy 1-2 kommentet nem javítok ki.... de ha meg merem jegyezni, hogy talán kellene egy szerződést írni a grafikus + nyomdát intéző céggel, mert a próbanyomat minősége a béka segge alatt van, egy ugye ha mi ez alapján nyomatunk, akkor joggal mondhatják, hogy de mi láttuk a próbanyomatot, akkor én vagyok a kötözködő.... szerencsére a pr-igazgatónk kellően nagyvonalú, és közölte, hogy akkor holnap eob a végső határidő bármilyen kommentre (hacsak valami fatális nagy baromságot nem írtunk bele), és egyelőre csak 300 db prosit nyomunk ki az 1500 db-os végső adagból, mert ő is tart egy kicsit attól, hogy szar lesz a végeredmény. már csak attól tartok, hogy a végén meg majd januárban fognak hívogatni, ha valami nem sikerül az utánnyomással..... de akkor majd az egyik tanácsadónkhoz hasonlóan napi soktízezer forintot fogok kiszámlázni tanácsadói díjként, és minden meg van oldva :)))

szabályozódnak a fogaim :)

Ma voltam a fogszabályzó első "aktiválásán", ez azt jelenti, hogy a tappancsokban futó fémszálat rögzítő-feszítő kis gumigyűrűket cserélte a doki. És nem is fáj.
+ sikerült a dokit rábeszélnem arra, hogy ne hagyjuk januárra az alsó ív ragasztását, hanem csináljuk meg minál hamarabb, szóval dec. 4-én felkerül a következő ív. és újabb két hét pempős kaja vár rám. de legalább ehetek tejeset (=joghurt, tejberizs, stb), nem úgy, mint a bölcsességfog-vadászatkor. juhé.
ja, azért olyan fontos, hogy mielőbb felkerüljön a második ív, mert azt akarom, hogy már minél szabályozottabbak legyenek a fogaim, mire kimegyek külföldre, amivel kapcsolatban egyelőre semmi előrelépés nincs. és a dokinak nem árultam el, hogy ez a nagy tervem van.... remélem nem dob ki első körben....

(a kép ugyan a fullextrás hétvégi biciklizésen készült, de legalább látszik rajta, hogy milyen szép vagyok :)))

fullextrás hétvége

Azt kell mondjam, hogy a mostani hétvége meglehetősen kimerítő volt.
Első körben már pénteken viszonylag korán elindultunk, azzal a fekiáltással, hogy megyünk shoppingolni, hátha sikerül vagy fekete csizmát (aminek elég szűk a szára) vagy szép fekete cipőt venni. Hát, a cipőből nem lett semmi, mert telefonált a fogorvos srác (aki a bölcsességfogaimat elkezdte, meg aki a fogszabályzóra is rábeszélt, és aki azóta már hazament Au-ba), hogy jj mehet hozzá 6-ra. Wiener Neustadtba. Szóval shopping storno, irány WN. Persze mikor ott voltunk, csörög a srác, hogy késik egy órát, 6-kor fejezte be az előző páciensét Bécsben (ami kocsival jó egy óra). szóval bevetettük magunkat a WN-i shopping centerbe, de nem vettem semmit.
A fogorvoslás tapasztalata pedig az volt, hogy jj-nek is érdemes megszabadulnia a bölcsességfogaitól...
Aztán egyenesen irány Bécsbe, mert elvileg este 8tól már jj dj-zett egy pubban, persze addigra nem értünk oda. Hát a helyen vágni lehetett a füstöt (de valami extra-brutál szinten), meg kiderült, hogy kivételesen van egy csomó dj, úgyhogy végül nem djzett jj. Volt kis duma-duma, meg egy kis besértődés részemről (nem is olyan kicsi, de mindegy), aztán viszonylag korán mentünk haza, mert másnap biciklitúra volt a terv.

Reggel persze vastag köd, szemerkélő eső, és döghideg. Úgyhogy webkamerák segítségével választottuk ki, hogy hova menjünk. Aztán már csak jj Anton nevű haverjára kellett várni, mert ő is jött, és ő előző nap elég alaposan szétcsapta magát. De odaértünk Mariazellbe, és nagyon jó volt a túra, csak 2* akartam kipurcanni, de meglepődtem, hogy egészen jó a kondim. Igaz, csak 20 km-t mentünk, és az sem egy hegyre fel, egy hegyről le formátumban, hanem 3* fel és 3* le, tehát közben lehetett pihenni.



Este meg folytatódott a partizás, először ismét egy pub és dj-zés, aztán beöltözős szülinapi buli egy másik helyen. Én egyébként ezerrel stresszeltem magam, hogy senki nem lesz ott a pubban, mert itt is 8tól játszott jj, de egy párocska már várta dj jj-t, úgyhogy leültem hozzájuk, aztán szép lassan csapódott a tömeg, és még azt is megtanultam aznap, hogy a zöld tea jó fogszuvasodás ellen.
Mire egész jó lett a hangulat, addigra mentünk pont el, ismét egy kis besértődés, aztán odaértünk a buliba. Hát, gyenguska volt, és még az a srác se volt ott, aki a múltkor a születésnapi ünnepelttel itt járt, pedig vele szívesen dumáltam volna egy sort (egyébként ez az a srác, akinek a pasija melegbárokat üzemeltet, de ettől még jó pasi marad). Szóval a szülinapon kb. egy órát maradtunk, aztán irány haza, mert vasárnap reggel 11-től meg koncertre mentünk.

A koncert jó volt. És még csak le se akartuk késni, 20 perccel kezdés előtt már át is vettük a jegyet. Én meg továbbra is ámuldozok azon, hogy vannak emberek, akik olyan ügyesen tudnak hangszereken játszani.
A koncert alatt egyébként egy másik teremben gyerekkoncert volt, tehát az is el tud menni, akinek kis gyereke van, és nem kell a gyereket végig rendszabályozni a műsor alatt, hanem leadja a kedves szülő a csemetéjét, aztán a koncert végén felveszi, és mindenki jól szórakozott.

Koncert után reggeli, aztán meg elméletileg mentünk volna jj egyik haverjának a galériájába (fotós), de még nem volt ott a srác, úgyhogy hazamentünk, és szunya. Ennél jobb nincs is, mint amikor reggel már volt valami program, aztán egy jó kaja, aztán egy kis kuscheln, majd alvás.... És azt kell mondjam, még az is jól esett, hogy nappal feküdtünk le, és este volt, mire felkeltünk, de még így is csak fél5. Utána jj elment még a nagymamáját meglátogatni, én meg dolgoztam, és vonattal visszajöttem este, ahol szintén végig dolgoztam. Olyan büszke vagyok magamra ilyenkor :)))

Ja, és a gyerekkel való álmodásnak is megvan a forrása, ugyanis a szombati buliban volt egy lány, aki a gyerekéről mesélt (apukáról szintén egy szó sem esett).

Ma meg azt állapítottam meg, hogy annyira jó lenne, ha az összes ködös napot olyanra lehetne csinálni, mint az a vasárnap. vonatozás helyett max. egy kis bulibamenéssel a végén...

Fogyni fogok.

Holnap reggeltől 3 napos narancsos fogyókúrán vagyok (nem egyenlő a brutál 5 napos diétával), mert nem vagyok megelégedve azzal, ami a tükörben van, vagy amit a mérleg mutat. 3 nap múlva jelentkezem az eredménnyel.

Finally it is so far...

Igen, végre megtörtént a csoda!!!!
J. Zsófit szombaton, több, mint 7 hónapnyi nem-itt-lakás után sikerült többé-kevésbé teljesen kiköltöztetni :))) (többé, mert a sok kis apró szar közül már csak két db. borospohár maradt, kevésbé, mert van még itt egy íróasztala, aminél pl. most is ülök, szóval annak örülök, meg van egy ágy is, ami tulajdonképpen nem rossz, ha esetleg jön vmi vendég - bár ez nem sokszor fordult elő eddig, meg van ilyen esetekre egy kétszemélyes felfújható gumimatracom is).

Node, kezdjük az elején. A kiköltözés ugye akkor volt, mikor én céget váltottam, szóval nem nagyon tudtam rá figyelni, meg pont eladtam a kocsit is, úgyhogy nehezebb volt a dolog. De Zs. közölte, hogy nem baj, mert majd az öccse (aki önmagában megérdemelne egy hosszabb bejegyzést) elköltözteti. Ezt ugye mostanáig vártuk. Aztán én párszor felajánlottam Zs-nek, hogy most itt van nálam a sárga kocsi, el tudnám vinni a cuccait, de neki pont akkor soha nem volt ideje... Mostanra viszont ugye beállt a tél, és szerintem hiányoztak neki a szintén itt dekkoló télikabátjai, úgyhogy most csak kicsit izélt, de végül megbeszéltük, hogy akkor szombaton költözünk, és költöztünk is. Persze dobozt nem hozott, táskát nem hozott, és annyi cucca volt, amivel a ledöntött ülésű sárga kocsinak a tánctér nagyságú rakterét telepakoltuk. Én meg nem értettem, miért nem férünk el Attilával ketten 65 négyzetméteren....
Persze megbeszéltük ZS-vel, hogy én olyan 8ra érek vissza, addigra már legyen nálunk (mert a kulcsa a költözés befejezetlensége miatt ugye nála volt, ami miatt A. barátnője nem tudott kulcsot kapni a lakáshoz - én annyira nem bánom, de a múltkor pl. egy fél órát dekkolt a lépcsőházban, mert A. késett, ő meg nem tudott bejönni.) A hóesés miatt csak fél9-re értem fel, a telefonom lemerült, már aggódtam, hogy Zs. tűkön ül. Hát, a buszon ült, idefelé jövet..... Aztán megérkezett, és a hóesésből meg sózott utcáról a csizmájával első lendületben bekocogott a hálószobába, majd a szőnyegen megállt.... Felmérte a terepet, majd megállapította, hogy bazi sok cucca van még itt, ennek megfelelően még 1.5 órát pakolásztunk ide-oda, meg mozgósítottam minden szatyrot és táskát, hogy valamibe bele tudjuk tuszkolni a cuccait. Utána kocsiba bepakolni, átfurikázni a városon, aztán nála az egészet felhordani az elsőre. Lift nincs.





















És a második döbbenet, a lakás. Olyan 25 nm lehet, egy kicsivel még M. lakásánál is kisebb. Egyszer voltam nála, nem sokkal a beköltözése után, akkor tip-top volt a lakás (egyébként nagyon jól kihasználtak minden teret, rejtett szekrények a lépcső alatt, meg ilyenek, tényleg van hova pakolni. Bár azért annyi cucc, mint amennyi Zs-nek van, az már nehezebben fér el ennyike nm-en). Az első látogatáskor még elő is adta, hogy igen, ilyen kis lakásban mindig nagyon rendet kell tartani, különben úgy néz ki az egész, mint egy putri. (Akkor majdnem beszóltam neki, hogy 65nm is úgy néz ki, ha folyamatosan fél méter magasan gázolunk a koszban meg rendetlenségben). Hát, mostanra a nagy rendrakási láz elmúlt, ahogy jött ("élvezem, hogy senki nem szól bele, hogy mit csinálok", mondta még odafele a kocsiban). A lakás konkrétan úgy nézett ki, mint ahol robbantottak. Kajamaradék mindenfele (a csótányaink egy hónappal az után, hogy Zs. elköltözött, elköltöztek. Érdekes, ha nincs mit kajálniuk, akkor máshova mennek....), tányérba beleszáradt tésztamaradék, félig rágott kenyér, csoki minden sarokban ("nagyon sokat eszem mostanában" - igen, 300g-os giga-milkával a táskámban én se tudnék lefogyni), a mosatlan edények az égig érnek, és ruhák, rongyok, újságok mindenütt. Van egy alvógaléria, de az üres, helyette a nappali 3/4-ében a kihúzott kanapéra van ágyazva, mert onnan látszik a tévé. Komolyan mondom, nem volt egy fél nm, ahova úgy lehetett volna lépni, hogy ne tapossak össze valamit....

Én úúúúúgy örülök, hogy ez az iszonyú gány rendetlenség és kosz végre nem nálunk van!!!! És úgy sajnálom, hogy nem volt nálam egy fényképezőgép, hogy lefényképezzem.... A képen a National Messy Room Contest győztesének, Josh-nak a szobája, de csak azért nyerhetett, mert Zs. nem indult a versenyen....

Fogszabályozás

Igen, 2006. október 30-án ismét fogszabályzót kaptam. CSak sokkal szebbet, mint ami a képen van, mert az enyém fehér. És még csak a felső rész van fent, de hamarosan megkapom az alsót is.