Leírom a hétvégémet röviden, napok szerint csoportosítva.
Pénteken étköltöztem életem aktuálisához. Reménykedtem benne, hogy elvonul bulizni, és akkor folytathatom a Die Ansichten eines Clowns című Böll mű olvasását, de nem ment el, lett belőle punnyadós este.
Szombaton reggel jj-vel átmentünk egy szomszéd hifi boltba, mert jj legújabb erősítőjéhez kellett neki elő-erősítő vagy mifene, és a bolt felszerelése igencsak vonzó volt, viszont az eladó csávó nem tudott külföldiül. Ezek után én tolmácsoltam, nem mitha sokat beszélnék hifiül. No mindegy, végül kipróbálásra elhozott jj egy előerősítőt, amivel utána játszhatott szombat délelőtt.
Én meg elvonultam a bringámat beadni szervízbe. Kiemelném, hogy egy 11éves Schwinn Csepel félverseny bringáról van szó. Na, oda is értem szépen a boltba, alig találtam meg, egy lepukkant 70es évekbeli "plázában" van a bolt, de bent kiderült, hogy igen-igen fincsi cuccok vannak benne.... Na de nyálcsorgatás félretesz, bringát kell csináltatni, vagy mifene. És lőn: kell rajta
- gumit cserélni
- 8asokat kiegyengetni
- féket cserélni
- és állítani
- csengőt rátenni
- dinamót javítani
- láncot olajozni
- etc.
Szóval kvázi újjá kell építeni. És egyszer csak előjött egy faszi, aki szerintem a bolt tulajdonosa lehet, és szabályosan összecsapta a kezét, amikor meglátta a biciklit. Hogy hát ez micsoda ritkaság, és a sch. csepel első félverseny bringája, egy igazi luxuskivitel volt akkoriban, mikor csinálták, és látszik is, mert még most is milyen király állapotban van, stb.stb. Olyan büszke lettem hirtelen a kis bébimre :)))
Ezek után kölcsönadtam a síruhámat. És Kati drágának ezentúl is szívesen oda fogom adni, ugyanis közölte, hogy akkor a lukakat bevarratja rajta, meg a hiányzó patentokat ráteteti, meg ilyenek. Szóval odaadok neki egy kicsit ramaty sífelszerelést, és visszakapom tipp-topp állapotban. Valaki esetleg nem akarja a gombjait lehullatott ingjeimet, döglött zippzáras nadrágjaimat és egyéb felújításra váró cuccaimat elkérni????
Ja, és a szombat érdekessége. JJ persze eljátszogatott szombat délután a hifijével, aztán vacsit csináltunk (együttlevésünk óta ez kb. a 4. alkalom, hogy én főzök, neki meg a 2.). És nem tudom, hogy a vacsitól vagy mástól, de tökre elkezdett fájni a gyomrom. Szóval jj nyomult full hangerővel a renszeren, én meg ölelgettem egy apfelbrandos üveget meg egy pohár száraz fehérbort, és felváltva iszogattam, hátha valamelyik segít. Aztán eljött a bulizni menés ideje. Utoljára szilveszterkor buliztam, és az tök jó lett a végén. Hát, a mostani is elég jó volt, még ha annyira nem is. És megtörtént a csoda:
- ÉN táncoltam
- ÉN akartam tovább maradni
- ÉN éreztem jobban magam.
Miközben buli-függő pasim egy szék mélyében pihegett, néha meg felállt táncolni, de inkább nem (pedig előtte egy kis 100% organic cuccal is megtámogatta a hangulatát....).
Ja, és aranyos volt, volt egy csávó, aki végig engem sasolt. Amikor kicsit elkezdett zavarni, rátekeredtem a pasimra, hogy észre térjen. De nem tette, elment, visszajött, és folytatta a sasolást. Egyébként elég jó csávó volt.... szóval nem haragudtam érte ;)
Oh, és a másik: végre egy hely, ami nincs szardíniásdobozra töltve, és tudok úgy táncikálni, hogy SENKI ne érjen hozzám (ezt utálom, hányok tőle és irtózom, ezért is nem szeretek bulizni többek között). Egyszer egy srác úgy ment el mellettem, hogy kicsit elsodort magával, de azonnal visszafordult, és elnézést kért. wáó. jailhouse egyébként a hely neve :)))
Hajnali 3-ra hazaértünk, szunya, nekem reggel 8-kor kipattantak a szemeim, folytattam Böllt, aztán 11-re elkészültünk, és ELMENTÜNK BRINGÁZNI - először az évben :)))
Nekem ráadásul frissen szervizelt a terepes brinyóm, szóval olyan volt, mint a mese. Ragyogó napsütés, 12 fok, a visegrádi vár, minden, mi szem-szájnak ingere. Meg patakokban önlő víz - ugyanis arrafelé még 30centis ex-hó (mostanra szürkés szötty) borítja a terepet. De legalább megtapasztalhattuk a honfitársaink hétvégén bicikliseket szivatnak 1-3. felvonásokat.
1: van, aki extra gázt ad, miközben elhalad melletted, hogy ne csak bokáig, hanem fejtetőig csapjon fel a vízzel.
2: van, aki úgy vág be eléd és ad full gázt, hogy majd' belefulladsz a kipufogófüstbe
3: van, aki úgy gondolja, hogy 20cm széles vagy bringán ülve, és ennek megfelelően húzódik le az egyébként is síkos úton. te meg oldd meg, hogy hogyan ugrasz el egy feléd csúszó 3tonnás kisbusz elől...
De ettől meg a bugyiig ázástól eltekintve nagyon-nagyon jó volt a dolog. Végre egy kis mozgás, és most, hogy idén egyszerre kezdtünk edzeni, azt kell mondjam, hogy nem is rossz az állóképességem. Egyszer se toltam a bicajt :)))
Ja, és még éjszaka felszereltem a karácsonyra kapott biciklis órát. Most már mindig fogom tudni, hogy az 5 km-re lévő menedékházig mennyit kell szenvedni (mindig kb. 20perccel többet, mint szeretnék....)
hétfő, február 20, 2006
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése