duplahétvégés összefoglaló

mivel már megint nem tegnap volt, hogy utoljára ide vetődtem, gondoltam, összefoglalóban leírom az elmúlt heteket. aztán rájöttem, hogy alapból nem valami sok történik a héten a munkába megyek, majd haza című programon kívül (miután ugye már a hollandtanfolyamról is kiiratkoztam, hüpp-hüpp), szóval maradnak a hétvégék.

Múlt hétvégén a program busz-szétszedés volt. Egész konkrétan ugyanis az történt, hogy jj megvette ezt a busz kasztnit (motor pl. már nem volt benne), mert olyan szép a teteje (és az a tető, ami most a buszon van, kb. 60-70 cm magas, így pl. egy normális parkolóba már nem fér be, míg ez a tető lecsukva csak kb. 20-30 cm magas, és a busz ezzel már pont befér egy szabványos parkolóba).



Meg hát nem is volt drága, és ha már megvan, akkor ráadásul mindent, ami még hasznosítható, kiszedhetünk belőle. Pl. ablakokat, lámpabutákat, ilyesmiket. Mert ugyan a busz még megy, de alkatrészt már nem olyan egyszerű - és főképp nem olcsó - szerezni hozzá.

Úgyhogy szereltünk egész nap, szerencsére nagyon szép idő volt, meg én rájöttem, hogy marhára élvezem, ha csavarhúzókkal a kezemben buherálok egész nap. Lehet, hogy ha nem lány lennék, és nem lennék ilyen okos és szép, akkor autószerelőnek mentem volna... De lány lettem :)))

Estére meg sikeresen teljesen lecsupaszítottuk a buszt, a nap vége felé így nézett ki:



A legeslegvégére meg ránk esteledett, de elkészült a nagy mű (tényleg nincs teteje, nem csak úgy tűnik):



Persze itt még nem volt vége a napnak, mert a busz maradványai Bécstől olyan jó 100 km-re voltak, és onnan valahogy fel kellett még transzportálni az egészet.... Szerencsére a csávó, akitől a buszt vettük, szintén eladott egy kisteherautót is (egyébként dolgozik, de emellett folyamatosan adja-veszi a kocsikat, meg régi VW-buszokat újít fel, de úgy, hogy kb. olyan állapotban veszi meg őket, mint ez a busz volt, és olyanná varázsolja őket egy-két év alatt, mintha most gördültek volna le a gyártószalagról. Persze új motorral és egyebekkel, tehát amellett, hogy gyönyörűek, még mennek is, mint a golyó. Volt egy busza pl. ami sárga-piros volt kívülről, belül meg halvány krémszínű bőrhuzatot kapott. Naggggyon jól nézett ki.)

De ugye ott tartottam, hogy egy srác pont megvette azt az ominózus kisteherautót, és mivel Graznak ment, amihez akár még útba is esik Bécs, végül ő elhozta a tetőt. Csak jj nem tudott minket felvezetni, mert neki a másik irányba kellett kicsit mennie, mert onnan kapta kölcsön a felxvágót. Így én lettem az, aki a sráccal buszozott, és nekem kellett volna őt irányítani (mivel a srác német, és kb. pár hónapja lakik au-ban). Hát, marha jól eldumálgattunk, így már az első kritikus kereszteződésen túlfutottunk, innentől kezdve viszont a leírt útvonal már eleve nem működött, mert nem ugyanott értünk be bécsbe, mint kellett volna. Hát akkor még keveregtünk egy sort, de végül odaértünk, teljesen önállóan :)
És utána mondta a srác, hogy nagyon kellemes velem utazni, és nagyon hübsch a német akcentusom (pedig néha szeretem magam abba a hitbe ringatni, hogy legalább németül nincs olyan nagyon brutál akcentusom....)


A mostani hétvége meg tanulós-csajos hétvége volt, szombaton elmentünk reggel az állatkertbe, és megállapítottam, hogy én tényleg ezer éve nem jártam itt, de nagyon jó volt. Amikor már kb. egy órája bent voltunk, de állatokat még nem láttunk, azért lassan elgondolkodtunk rajta, hogy talán érdemes egy kicsit belehúzni. Egyébként az állatkert jellemzői: marha sokan állnak a kassza előtt, az állatokat meg nem lehet etetni. Ami azért különösen nehéz, mert a dögök kéregetnek, és iszonyú lelkesen megesznek mindent, amit kapnak. A zsiráfoknak egyébként volt egy saját "testőre" is, akinek az volt a dolga, hogy folyamatosan mászkáljon a kifutó körül, és mindenkinek elmondja, hogy a zsiráfokat nem szabad etetni. Persze amíg a kifutó egyik végén van, addig a másik végén kajálnak a zsiráfok, amikor meg odamegy, akkor a zsiráfok is irányt váltanak, és a kifutó másik végébe mennek. Nem valami hatékony munka....

Ja, azt majdnem el is felejtettem, hogy még az állatkert előtt beszaladtam egy tudkálóba, ahol kapásból törzsvásárló lettem, és egy szoknyát meg egy sálat sikerült találnom, és a sál nagggyon meleg :))) a szoknya meg egyszerűen szép, és már végig is udvarolt benne a KKT-től egy emberke.

ZSiráfozás után meg hazamentem, és elkezdtem a problémamegoldás nagyházimat, amibel eljutottam 5 oldalig (olyan 13-20 oldalasnak kelle lennie a végén). Vasárnap meg connect-fordítottam, meg olvastam is egy kicsit, este meg elmentem a pasim elé, aki épp hazaröppent szentpétervárról. Úgyhogy úgy ment el az egész hétvége, mintha nem is lett volna....