vasárnap, december 03, 2006
Bugge Wesseltoft Jazzland Community
Koncerten voltunk. A fenti izé meg a neve a csapatnak.
Szóval van Bugge W. barátunk, aki egyébként jazz-zongorista. És első körben ő vonult fel a színpadra, és elkezdett jazzt játszani. Aztán egyszer csak felállt, és a kinyitott zongorába behajolva a húrokon pengetett tovább, majd megperdült, de a pengetés ment tovább (mint később kiderült, volt egy felvevő-izé, amivel meghatározott részt fel tudott venni, és aztán ez a szakasz addig ment, amíg le nem állította). de nem nagyon állította le, inkább elkezdett lemezről meg mindenféle gépek segítségével efölé a dallam fölé játszani meg djzni. jó volt.
aztán jött egy szaxofonos meg egy gitáros + egy dobos. A szíxofonos egyszerűen teljesen kész volt. Úgy játszott, mintha nem fújná, hanem szívná a szaxofont, aztán megint fújta, megint szívta (de közben folyamatosan fújt, szóval fogalmam sincs, hogyan varázsolta ezt a hangot....). röviden: valami frenetikus volt a csávó.
ezt követően egy csaj jött a színpadra, akinek nagyon idegesítően két copfban volt a haja, de úgy, hogy csak a haja legaljában volt a hajgumi, fent meg kilógott a haja. szóval szívem szerint odamentem volna megigazítani a haját. de ehelyett inkább hallgattam. és ez megint az ezt-nem-hiszem-el kategória volt. a csaj olyan hangokat adott ki magából, mint pl. amikor az ember a rádió gombját tekergeti, és hol sustorgás van, hol meg egy kis zene, aztán sustorgás, aztán beszéd, stb. na, és a csaj így sustorgott meg blablázott, de mindezt egy teljesen élvezhető és dallamos énekbe sűrítve. ja, és háttérzene nélkül, teljesen egyedül. de ez még csak a bevezetés volt, utána felállt a teljes zenekar, zongorával, szaxofonnal, gitárral meg dobbal, és akkor belelendült mindenki. a szám most megint részben a sustorgásra alapult, de néhol már értelmes szöveg volt, aztán már rendesen énekelt a csaj, aztán beszélt (egyébként valami csodálatosan szép beszédhangja volt, nagyjából olyan, akit az ember órákon keresztül elhallgatna, még akkor is, ha csak a telefonkönyvet olvassa fel).
a koncert végére nagyjából egy kérdés maradt mindenkiben: ezt hogyan lehet megcsinálni?
jó volt, és most már kezdem látni, hogy érdemes lenne néha beleolvasni az est.hu koncertajánlóiba :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése