Sikerült :)

Ugyan a kedves szurkolótábor szerint ez egy percig sem volt kérdés, de ma reggel sikeresen megvédtem a diplomámat és leállamvizsgáztam :)))
A siker egészen pontosan azt jelenti, hogy a mai 9 fős csoportban én értem el a legjobb eredményt - igaz, én értem rá legjobban felkészülni, meg szerintem az elején talán kicsit könnyebben osztogatták az 5ösöket, mint a vége felé. Lényeg a lényeg viszont, hogy mindenkinek sikerült, és mindenki nagyon feldobódva jött ki, és a diploma jegye (amit beleírnak majd a kis bizonyítványba), az mindenkinek négyes lett, nekem is. Úgyhogy nem voltunk azért annyira eminens tanulók :)

Egyébként az egész vizsga nagyon érdekes volt. Én voltam az első, úgyhogy hajnali 7:15-kor léptem át az egyetem kapuját, akkor még átöltöztem, szüttyögtem, és végül 7:30-kor bemehettem. A tételt úgy kaptam meg, hogy a teljes tétellista volt lemásolva, és be volt karikázva rajta annak a tételnek a címe, amiből feleltem. Hát, arról volt szó, hogy olyan tétel lesz, ami valamennyire kapcsolódik a diploma témájához, de nálam köze sem volt hozzá. Mindegy, szerencsére ment a tétel, meg abszolút lehetett volna puskázni, de én még így sem mertem (a másik meg az, hogy tényleg tudtam a tételt, meg így jobb érzés, hogy saját kútfőből volt meg az a felelet). A vizsgabizottságban 3-an voltak, abból egy ürge volt ismerős, aki anno statisztikát tartott, a másik kettő nem is tanított minket. Azt én dönthettem el, hogy először védeni szeretnék-e, vagy inkább a tételt mondom, én a tétellel kezdtem, jól is ment, bár kiderült, hogy volt egy tévedés a kidolgozott tételben, de mindegy, végül többé-kevésbé kivágtam magam, meg mondtam példákat is, szóval örültek. A védés meg abból állt, hogy elkezdtem mondani, hogy miről van szó, a három ürgének meg nem nagyon volt hozzáfűznivalója, egy kérdést tettek fel (vajon a csr az építőiparban csak magyarországon nem kap nagy szerepet, vagy sehol sem), és az is inkább csak egyszerű érdeklődés volt, semmint a szakmai felkészültségem feszegetése....
Aztán valahogy az egész aznapi csapat összeverődött, bevártuk egymást és reggeltől az eredményhirdetésig (11óra) dumáltunk, és mivel a nagy sikerre enni is kellett, elmentünk a menzára, megkajáltunk, majd beültünk a büfébe, és délután négyig járattuk a szánkat. Aztán mindenki (a lenyomott 1-2-3 kávé ellenére) olyan álmos lett, hogy hazamentünk aludni. De olyan rossz volt belegondolni, hogy kész, vége, már ilyen közegben nem sokat fogunk egymással találkozni.... Azért remélem, hogy mivel kicsi a csoport, meg tényleg nagyon jól összerázódtunk a végére, talán sikerül tartani egymással a kapcsolatot, vagy legalább néha összefutni pár emberrel és megvitatni az élet nagy dolgait....

És: megkaptam az ajándékot. Hát, azt tudom csak mondani, hogy váó-váó, én nem is gondoltam volna, hogy ilyen izék léteznek egyáltalán :)
Szóval amit kaptam, az ez:Ez pedig egy médialejátszó izé, amivel lehet zenét lejátszani, meg rádiót hallgatni meg videókat és mindenféle dokumentumokat nézegetni, és ami a legjobb, olyanokat lehet vele csinálni, hogy fogom, hozzácsatlakoztatom a fényképezőgépemet, vagy egy usb-sticket, és arról is leszedi az adatokat. (igaz, egyelőre az én fénykézőmmel még nem megy a dolog, de lehet, hogy sikerül megoldani - ha nem, akkor nagyon haragudni fogok a fujira, bár azt már most is teszem....).
Most már lassan 4 órája játszom a kis izével, és meg vagyok döbbenve, és marha izgalmas, és nagyon jó, és váááááóóóóóó :)

most meg megpróbálok elvonulni aludni, mert a 2,5 + 1 óra alvás, ami tegnap óta bennem van, egy kicsit azért kevéske....