Vajon én vagyok a hülye?

Vajon én spirazom túl a dolgokat? Vagy elöfordulhat, hogy van abban igazság, ha kiakadok, ha a pasim egyre többet flörtöl? Ha kb. minden buli, amibe elmegy, egy újabb telefonszámmal és egy újabb “levelezöpartnerrel” zárul? Ha a kimenö hívásai között több az ismeretlen vagy elölem már eltitkolni nem tudott csajok száma, mint a hivatalos hívások?

Aktuálisan egy nevezzuk P-nek csajszi az új “szerzemény”, akivel három hete találkoztak, amikor az otthoni ismerösei voltak itt, és a fiúk elmentek egyet belcsapni a pesti éjszakába – ketten hazaértek olyan hajnali hat körül, viszont egyik haverjüket sikerült két csajjal elveszteni valamerre – hozzáteszem, ez az a srac, akiröl talán már meséltem, aki most éppen azon filozofálgat magában, vajon homokos-e, vagy sem. A jelek szerint annyira nem egzotikus a szexuális beállítottsága. Node, nem is ö a lányeg, hanem P. Aki a mostani hétvégén annak ellenére ismét pesten volt, hogy eredendöen szegedi. Ès persze azonnal az én pasim volt az, akit felhívott, aki egyébként egy olyan csaj által szervezett buliba készült éppen a kollégájával meg az ö haverjaival, akit szinten egy buliban “szedett fel”, aki viszont közölte vele elég hamar – persze csak miután egymásra nyomultak –, hogy sajna neki pasija van. Ennek ellénere – illetve még ezek után sem mondta meg az én pasim ennek a csajnak se, hogy neki barátnöje van.

Szóval buli K. szervezésében, amin persze feltünt P. is. Aki talán kicsit meg volt bántva hogy az én pasim józanul nem olyan elbájoló vele, mint full bepiálva volt. De persze az info, hogy a nagy bájolgás hiánya többek között arra a tényre is visszavezethetö, hogy neki barátnöje van, ismét nem hangzott el. Mert hat olyan nagy élvezet flörtölni, mondja pasikám, ha már továbbmenni nem is lehet. Ès ez az, amit szívemböl gyülölök. Hogy most még van egy gát, van egy olyan korlát, amit nem tört át. Még. Ès a saját bevállasa szerint. De vajon még meddig nem? Vajon meddig elegendö az az adrenalin, amit egy ilyen aktív flörtölés okoz, és mikor kell már hozzá ennél több? Mert nem akarom elkiabálni a dolgot, meg az ördögöt a falra festeni, de erösen él bennem a gyanú, hogy a verbális flörtöles lassan magába foglalja majd a csókolózást is, aztán majd a “teljesértékü szexuális együttlétet” is. Ès akkor majd nem az lesz a kifogás, hogy de hát flörtölni olyan jó, hanem az, hogy de hát az csak egy dugás volt, és nem jelent semmit. Bocsánat a vulgáris kifejezésért. Aztán már annyira jelentéktelen lesz egy-egy ilyen kis dugás, hogy nem is kell róla tudni, stb.

Amikor ezek a kis flörtök szóba kerülnek, folyton azon gondolkodom, vajon most mondjam el az aggályaimat, és akkor esetleg észbe kap, hogy mit veszíthet (persze elveszíteni csak azt tudjuk, akit értékelünk is), vagy csak magamban örlödjek a dolgon, mert ha elmondom, akkor csak beültetem a bogarat a fülébe. Ès nem hiszem, hogy ebben az esetben kivetítek, bár tény és való, hogy mind a mai napig nem sikerült teljes mértékben megemésztenem azt a megcsalást, amit 16,5 éves koromban éltem át. Ès akkor még naív voltam és bohó, és azt gondoltam, hogy mit nekem egy kis megcsálas, azon túl tudom tenni magamat. De rá kellet jönnöm, hogy nem. Ès nem hiszem, hogy akár csak most is túl tudnám magam tenni rajta. Arról nem is beszélve, hogy minek is kellene tudnom túltenni magam rajta? Ha valakinek fontos vagyok, cask engem akarjon. Ha meg nem vagyok neki fontos, akkor meg egyáltalán ne akarjon. Csak a pasik túlságosan is a “legnemesebb szervük” által vezéreltek, és amikor az akcióba lép, megszünnek a fejükkel gondolkodni. Ès sajna vannak olyan pasik, mint amilyet nekem is sikerült kifogni, akik erösebben vezéreltek kis barátjuk által, mint a nagy átlag.

Ès akkor ismét ott van a nagy kérdés, hogy mi a fenét csináljak. Ha egyszer az ilyen pasik tetszenek. OK, jj extrém a korábbiakhoz képest, de akkor is. Mindeközben meg nem tudom elviselni....

Egyénként pont ma reggel találkoztam ex-Àdámmal. Ès ugyan nem lett belöle kis elhízott pasi, vagy hasonló, mégis azon kezdtem gondolkodni, hogy vajon mi a bánatos mari nénit akartunk mi anno egymástól.....